A leander betegségei és károsítói

Dr. Némethy Zsuzsanna,növénydoki

A mediterrán származású színpompás virágú leander (Nerium oleander) kedvelt dísznövény, számosan gazdag kollekcióval rendelkeznek. Érdemes áttekinteni a leander károsítóit, mert a gyökereztetésre begyűjtött hajtásokkal azok is “beszerezhetők”.

Ezeket az egészséges leandereket a Kittenberger Élménykertekhez tartozó kertészetben láttuk. A kertekbe  kirándulást szerveztünk. További információk.

Leander növényvédelme teleltetés alatt

Hazai viszonyok között a leander teleltetéséhez fagymentes, világos hely, csökkentett vízmennyiségű és ritkított öntözés javasolt. A teleltetés hosszú időszaka alatt a leander növények hajtásait érdemes rendszeresen ellenőrizni. Gyakran előforduló jelenség, hogy a telelőre helyezett növényen a növénnyel együtt bekerült kártevők lassan felszaporodnak, és tavasszal legyengült, károsodott tövek lepik meg a gazdájukat. Teleltetés előtti rovarölő szeres permetezéssel a kártétel megelőzhető.

Leander vízigénye, öntözése

A konténerekben vagy cserepekben nevelt leander tövek vízigénye – különösen a magas hőmérsékletű, forró nyári napokon, melyekből idén nem volt hiány – fokozott, naponta többszöri öntözést igényelnek. Különösen vonatkozik ez a napos teraszokon, erkélyeken elhelyezett tövekre. A vízhiány hatására a vesszők, hajtások alsó levelei elsárgulnak, lehullanak, a növény alulról felkopaszodik, a virágbimbók leszáradnak, a kinyílt virágok lehullanak.

Leander kártevői

Leggyakoribb kártevő a nyári meleg hónapok alatt felszaporodó közönséges takácsatka (Tetranichus urticae). A takácsatkák parányi méretű, 1 mm körüli, éppen látható, 4 pár lábú, pókszerű szívó szájszervű állatok. A széllel is terjednek, megtelepednek a növényen, és az időjárástól függően nagyon elszaporodhatnak száraza, meleg időben. A levelek hátoldalán élnek, általában nagy számban, és gyakran szövedéket is fejlesztenek. Szívogatásuk hatására a zöld levélen apró, tűhegynyi ezüstös színű foltok képződnek, a levelek deformálódnak, elszáradnak. Elsősorban a hajtásvégi fiatal, zsenge leveleket szívogatják. A takácsatka kedveli a száraz meleg körülményeket, és csak ilyen helyen nevelt növényeken szokott károsítani.

A leander levelek nedvesítésével, a tő elegendő, egyenletes öntözésével a takácsatkák erős felszaporodása elkerülhető. A nappal felforrósodó aljzaton (például déli kitettségű teraszon) tartott növényeknél, a takácsatkák ellen kémiai védekezés szükséges általában 2-3 ismételt permetezéssel. Felhasználható szabad forgalmú rovarölő szerek. Gyengébb fertőzésnél az olajtartalmú szerek is felhasználhatók, de a hatás csak akkor biztosított, ha levelek hátoldalára juttatjuk ki a permetlevet.

Atkás leanderlevelek

Megjelenhet a leanderen a leander pajzstetű, amely gyakori kártevő, a levelek fonákán telepednek megteleltetés során felszaporodhat. Védekezhetsz ellene felszívódó szerekkel, ezekkel lehet a levelek fonákát permetezni, és egyúttal az öntözővízzel kijuttatni. Permetezni azonban csak szabadban szabad. Aki ezt nem tudja megtenni, védekezzen szivaccsal, kefével történőlemosással. Az utóbbi elég macerás munka, és nem biztos, hogy teljesen meg lehet szabadulni a kártevőktől.

Leander levéltetvek okozzák a levelek torzulását. A narancssárga tetvek júliustól telepedett át a leanderre selyemkóróról. Ürülékükre (mézharmat) korompenész telepedik. Felszívódó szerekkel lehet védekezni ellene. Kívánatos megszabadulni magától a korompenésztől is.

Leander Betegségei

Az utóbbi évtizedben hazánkban is megjelent a Pseudomonas syringae pv. savastanoi okozta Pseudomonászos rákosodás. A növény valamennyi zöld részén néhány mm-es méretű, feketés színű daganatok fejlődnek. Különösen feltűnő a virágzaton megjelenő tünete. A baktérium sebeken keresztül hatol a növényben, tehát sebzéseknél fertőzi a növényt. Gyakran 6-8 hónap alatt terjed szét a leander szöveteiben, szisztemizálódik. A baktériumok terjedését a szétfröccsenő vízcseppek, esőcseppek végzik, valamint az ápolásnál használt kés, olló vágó lapjára tapadt fertőzött növényi nedv a benne lévő baktériumokkal. A fertőzött növény élete végéig fertőzött marad, és minden részében él a baktérium. Ezért a fertőzött növényekről dugványt venni és szaporítani nem szabad. Teljesen célszerűtlen a leander növények “mentesítése” a rákos daganatok levágásával, mivel a kórokozó a növényben szisztemizálódik. A beteg növény nedvével viszont a gyakori vagdosással a még egészséges növényeket is megfertőzzük.

Rákos leander ág

Megemlítek még egy hazánkban ez ideig nem diagnosztizált baktériumos betegséget, melynek kórokozója a Xylella fastidiosa, karantén kórokozó. Európában még nincs jelen, de a leanderkedvelők gyűjtő szokásait ismerve megjelenésére számíthatunk. A kórokozót kabócák terjesztik, a leander és számos fás dísznövény mellett a szőlőt, mandulát, őszibarackot és a citromfákat is fertőzi, tehát a betegség komoly gazdasági jelentőséggel bír. A leander hajtásvégén a levelek széle, a levél bizonyos felülete barnán elhal (lásd a képen). A tünet hasonlít a vízhiány és sózás okozta élettani kártételre. A baktérium a növény szállítóedényeiben él, a víz- és tápanyagforgalmat akadályozza, a növény elszárad, kipusztul.

Mindkét baktériumos betegség ellen csak a megelőzés a védekezés lehetősége: az új növényeket hetekre elkülönítve tartsuk, figyeljük. Hajtások gyűjtésénél, melyet gyökereztetésre szánunk, alaposan vizsgáljuk meg a bokrokat: mentes legyen bármiféle elváltozástól, betegségégtől, kártevőtől. Hasonló gondossággal járjunk el a leander növények vásárlásánál is, mivel ezek a betegségek elsősorban a fertőzött növénnyel terjeszthetők.